8.rész. – A korházban …

Kinyitottam a szememet és egyből lesokkolt, amit láttam.  Csövek lógnak mindenhol. Gépek mindenhol. Egy korházi korteremben ébredtem. Kicsit homályosán láttam és fájt is a fejem, de észrevettem egy „alakot” aki közeledik felém.

-Anya .. te vagy az ?- mondtam szakadozva.

-Jaj, életem. Végre magadhoz tértél. Annyira aggódtunk érted. – mondta aggódóan anyu.

-Miért vagyok itt? Mik ezek a csövek? Mi történt? – kérdeztem riadtan.

-Nem emlékszel semmire se ? – kérdezte.

-Semmire az égvilágon.. – feleltem

- Hát akkor elmesélem . Épp hazafele jöttünk a boltból, amikor át akartunk menni az utcán. Jött egy autó és nem lassan .. Nem néztél szét és úgy sétáltál át… és neked ütközött. Repültél pár métert. Én meg csak néztem, sírtam. De miután földet értél addigra ott voltam melletted, a földre rogytam. Nem voltál magadnál, többször is megszólítottalak de semmi. Meg se moccantál. Elővettem a telefonomat és hívtam a mentőket, körülbelül 10 perc múlva már a mentő kocsiba feküdtél. Mikor beértünk az orvoshoz, egy pillanatra magadhoz tértél, de utána .. – mondta könnyes szemmel.

- és mi történt? – szorítottam meg a kezét.

-Kómába estél. Se kép se hang. Folyamatosan jártunk be hozzád. Még az osztályfőnököd is meglátogatott. Eni pedig minden második nap bejött hozzád pár órára. Azt mondta,hogy ő bízik benned és leszel olyan erős hogy felébredsz.

-Mikor történt ez a baleset? – mondtam kétségbeesetten.

- Február 7.-én. Lassan 1 hónapja ..

-Jézusom .. – csak ez jött ki a számon . – Anyu .

-Igen drágám?

-Hoznál nekem valamit?

-Persze, mindjárt jövök.

Magamra maradtam és gondolkoztam egy kicsit.  Ami a ByTheWay-vel kapcsolatban történt az minden csak álom lett volna? Olivérrel való kapcsolatom csak álom lett volna? Pedig olyan valósnak tünt ez az egész. Elszomorít a gondolat.. 1 hónapja estem kómában. 1 hónapja „jártam” Olivérrel.

-Nézd mit hoztam neked. – mosolygott boldogan.

-Köszönöm szépen. Ja és még valamit még kérdezni szeretnék.

*nézett kérdően anyu*

-Elvinnél egy ByTheWay koncertre? – kérdeztem csillogó szemekkel.

- Perszee, az első sorban fogsz tombolni! – mosolygott.

-még valamii… szeretlek!

-Én is nagyon.- majd közel jött hozzám ls szorosan megölelt.

Éreztem a szeretetét, a boldogságát. Érdekes egy „álom” volt.  Már várom a koncertet, kitudja ,hogy mi fog megvalósulni. ;)

 

Oldal: 8.rész
Egy álomvilágban élek.~ - © 2008 - 2024 - almokkeverednekavalosagga.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat